Hogy ezt a feladatát teljesíteni tudja csak kell keresni egy ilyen területet és ott tavasszal el kell dobni a golyót.
A többit a természet elvégzi: az eső lemossa az agyagot, mely a talajhoz tapad és a golyóba kevert földben kicsiráznak a magok.
De mivel a szombati foglalkozásnak a Füvészkertben a célja nem a gerilla kertészet népszerűsítése (ezért is nem nevezem a golyókat magbombáknak), csak a magok megismertetése volt, így ezeknek a golyóknak a feladata akkor is teljesítve lesz, ha a kis kertészek kertjébe vagy balkonládájába kerülnek tavasszal.
A lényeg, hogy a kis kertészek által bontogatott és agyaggolyóba begyúrt büdöske magok valahol virágba boruljanak.
A nagy maszatolással járó golyógyúrást mogyoró törés és kóstolás előzte meg.
Begyűjtötték a magokat az uborkából, tökből és az égig érő paszuly (futóbab) magjait is kibontották.
Ezeket a magokat tavasszal elvetjük.
Bontottak még kúpvirágot és körömvirágot.
Megismerkedtek a búzával, hogy tudják miből süti a pék a kenyeret, a zabbal, a lovacskák kedvenc eledelével, és az árpával, amiből az apukák kedvenc itala a sör készül.
Mindenki ismerte a csicseriborsó bab lencse dalt, és most már azt is tudják hogy mi is az a csicseriborsó.
Kóstoltak még tökmagot és napraforgó magot, de minden bizonnyal a legnagyobb sikere a mandulának és a mogyorónak volt, mert azzal úgy dolgoztak a kis kertészek, mint a szorgos mókusok.
Kis zacskókba is gyűjtöttek magokat. Mindenki pakolt magának, amit érdekesebbnek tartott: a gyakorlatiasabbak napraforgó vagy tökmagot, a madárbarátok kölest, aki ismert lovacskát az zabot és aki Kippkopp figurát akart készíteni az gesztenyét.
A rendezvény a MAGYAR NEMZETI VIDÉKI HÁLÓZAT (MNVH) elnökségének döntése alapján, annak jóváhagyásával szakosztályi keret támogatásával valósult meg a KÖZÖSSÉGI TANULÓKERT HÁLÓZAT programon keresztül.